Szerző: FreshUp Ági (RYT 500)| Kategória: Egyéb

A meleg színek, mint például a piros és a sárga, egyértelműen étvágygerjesztőleg hatnak minden emberre. Ezért van az, hogy sok lakberendező szívesen használ piros és sárga színeket az éttermek és az étkezők dekorációjában. Ennek ellenkezőjét is tesztelték már és nagy fogyókúrázók körében igen ismert tény, hogy a kék szín a konyhai megvilágításban, az ét- és evőeszközkészletben, a jéghideget sugárzó kék falak csökkenti az étvágyat.

A legfontosabb táplálékainkat, a gyümölcsöket és zöldségeket a természet úgy adja, hogy azok ösztönösen vonzóak számunkra. Nem is fér kétség, hogy egytől-egyig milyen finomat, sokszor étvágygerjesztően lédúsak. (E sorokat olvasva, beindult a nyálelválasztásod? 😉 Gyakori még a barna szín, amely friss és ropogós érzetet kelt bennünk az ételről. E tény ellenkezőjét is tapasztaltuk már biztosan, még pedig, hogy bizonyos színű ételekre nem gerjed úgy rá az étvágyunk. A kék, türkiz és szürke színek alig jellemezik az ételeket. A kékről az áfonya és a szilva színe, de többnyire néhány, mérgező anyagot tartalmazó bogyóra és gombára jellemző. A türkizzöld pedig egyenesen a penésznek a színe. A fekete többnyire jól odaégett ételre asszociál, míg a víz színmentesen, azaz tisztán iható.

A hét színe – a sárga megmutatkozik nagyon sok fűszer színében. Az egyik legdrágább fűszer a sáfrány, amelynek erős sárga színe van. Egyben gyógyszer, illatszer, festőszer és afrodiziákum is.

A megvilágítás szerepe
A színek nemcsak informálnak az étel fajtájáról, minőségéről, frissességéről, hanem befolyásolják az étvágyat is. Szemléletesen írja le Johannes Itten egy „kísérleti vacsora” történetét: (1978:83)

Valaki vacsoravendégeket hívott, az érkező hölgyeket és urakat finom konyhai illatok fogadták. Az ételek valóban pompásak voltak, mindenki jó hangulatban ült le a szépen terített asztalhoz. Kis idő után a szoba világítása vörösesre váltott: a pecsenyék most még ínycsiklandóbbnak tűntek, de a burgonya vörös lett és a zöldségek szürkésfeketék. A vendégek meglepődtek, de nem zavartatták magukat az étkezésben. Újabb pár perc után kék színre váltott a fény. A hatás megdöbbentő volt: a húsok mintha oszlófélben lettek volna, a zöldségek rohadtnak látszódtak, semmi nem emlékeztetett valódi ételre. A jelenlévőknek, bár tudták, hogy csak a világítás színe változott, mégis elment az étvágyuk.
A kísérlet ezután véget ért és sikerült befejezni a vacsorát …

Étel megvilágítása és színe

A fenti példában így nézhetett ki a vacsora… (szimuláció)

Ételfesték
A fentihez hasonló kísérleteket azóta többen is leírtak: ártalmatlan ételfestékkel módosították az étel színét, ami az ízt nem, csak a látványt változtatta meg: a hatás hasonló volt, mint az előbbi példában. Az élelmiszerek színezésétől (E-számok) általában idegenkednek az emberek, és nemcsak a látvány miatt, hanem bizalmatlanok a manipulálással szemben. Pedig vannak természetes (növényi) anyagból (cékla, kurkuma, paprika, vörösbor, vöröskáposzta, karamell stb.) készülő ételszínezékek is. (E-számok)

E-számok, ételszínezékek számozása:

E100 – E109 sárga
E110 – E119 narancs
E120 – E129 piros
E130 – E139 kék és lila
E140 – E149 zöld
E150 – E159 barna és fekete
E160 – E181 egyéb szín

Az élvezeti ételeknél és italoknál azonban alapvetően elfogadottak az erős színek, sőt, egy halvány színű koktél esetében már erősen gyanakodunk, hogy vajon miből van. Ne feledjük, lehet csak a színezék maradt ki az italból, ami jobb is! Hasonlót tapasztalunk az édességek esetében is. Azaz élénk színek teljesen el vannak fogadva, és az ember meg is eszi, nem igaz?