Szerző: FreshUp Ági (RYT 500)| Kategória: Egyéb, Élj
A változást nem kell keresni, mert ránk talál. Ha nem is maga a változás, de maga a változtásra való képességünk iránti igény. Sorra kapunk az élettől olyan feladatokat, könnyebbet és nehezebbet, amelyhez igenis szükséges a rugalmas, elengedni és változni való képesség. Van akinek könnyebben megy, valaki pedig azt hiszi könnyedén tud alkalmazkodni, de egy életet megrendítő esemény során megtorpan.
Vegyünk néhány életszerű példát!
Mennek a hétköznapok, robotszerűen ráálltunk az ébredés, reggeli, munkába menet, dolgozás, hazaút, bevásárlás, vacsora, fekvés rutinszerű körforgásaira. Mi tesz boldoggá? Hol vannak a sikeres perceid a napjaidban? Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy ez a rutin egy monoton dolog, nem lop izgalmakat, újdonságot a napjainkba, sőt mi több, “sosincs” időnk semmire”. Utolérnek a megfázások is, főleg a torokra, hosszan elhúzódó kellemetlen érzetekkel. Kúráljuk magunkat, de nehezen lábadozunk ki belőle. Észre sem vesszük, és ez a csekély, “jelentéktelen” megfázás képes másfél, két hónapig is mellénk szegődni. Normális ez!? Akár kijöttünk belőle, akár nem, minden megy tovább. Node álljunk csak meg! Már egy megfázás is jel, az immunrendszer legyengül. Pihenést igényel, lassítást, netán vidám és sikerélményt nyújtó perceket minden nap. Megadjuk magunknak? Van ilyen az életünkben? Van olyan, amiért minden nap megjegyezzük, hogy ez jól esett, ezt vagy azt ügyesen megoldottam?!
A munkát toljuk, meg pénzt ugye keresni kell, de nem mindegy hogyan. A jógaoktatói pályafutásom alatt hány és hány embert látok nap mint nap, hogy lehangolt a mindennapi tevékenysége során. Mást szeretnének, de maguk sem tudják mit és hogyan és merre induljanak. Változásra van szükség, de maguk sem tudják hogyan.
Kérem szépen, a munka nem rossz, és nem ludas semmiben! Mi magunk vagyunk azok, ha nem vesszük észre, hogy a változást, akár egy munkahelyen is, belülről kell elindítani. Több mint egy évtizednyi multiknál töltött munkaéveim során rájöttem, hogy a munkában igenis szükséges újra- és újrahangolni magam. Tudatosítani, hogy miért vagyok ott, miért dolgozom. Személy szerint, kb. félévente változtak a válaszaim. A végén már szórakoztam rajta. Néhányat felelvenítek, ami talán nektek is hasonló: bizonyítás, hogy el tudom érni a tervszámot, sikerélmény a külső elismerések által, szakmai előrelépés, jó fizetés, még több bónusz, újdonság tanulása, önmagam fejlesztése, a “jé, így is meg tudom csinálni” élmény, például kevesebb idő alatt és kevesebb lelkiismerettel ugyanazt a munkát elvégezni, hatékonyabbnak lenni, gyorsabban tanulni, sikeresen alkalmazkodni, stb. Egy kb. öt éves, egy adott munkahelyen eltöltött idő alatt ezek a felismerések szinte természetesek. Nektek milyen gondolat szokott felmerülni az adott munkával kapcsolatban? Szoktak egyáltalán?
Anélkül, hogy túl agyalnánk, igenis kellenek mérföldkövek egy munkában, kellenek a motivációk, és amikor elfogy a motiváció, a kilépés vágya sokkal erősebb, mint a maradásé, akkor igenis tudni kell VÁLTANI!
Munkahelyünkön, lakóhelyünkön, saját szokásainkon, életvitelünkön, étkezésünkön, alvási időkön, a hozzáállásunkon, és a többi. Váltani, miért? Azért, hogy újra élettel töltsük meg a robotszerű, monoton, “jó ez így nekem” életünket! Az élet nem azért van, hogy beletörődjünk, hanem azért, hogy tanuljunk, fejlődjünk! Mindenki tanulni és fejlődni jött ide a világra. Azt hiszem kimerem most már jelenteni, hogy az élet akkor tartogat számunkra jó dolgokat, tölt el elégedettséggel, sikerélménnyel és boldogsággal, ha merünk változtatni dolgokon! Máskülönben olyan lesz az életünk, hogy “nekem ennyi jár”, “végülis már túl vagyok az életem nagy és izgalmas részén”, “én már eleget kaptam”, “én nem érdemlem meg”, “én nem tudom megtenni”, stb. azaz wc-n lehúzandó? Hát nem! Tessék motivációt találni és változtatni! Hadd tegyem fel a kérdést azoknak, akik épp egy életbeli válságban vannak, akik magukra ismernek a fenti kijelentések alapján, hogy miért élsz, a túlélésért?
Kicsit elkalandoztam, de fontosnak tartom ezeket leírni ide, a változás témába. Mert úgy látom, hogy sokan azért nem lépnek, mert nem tudják hogyan. Félreértés ne essék, nem azt támogatom, hogy állandóan váltsunk munkát vagy lakókörnyezetet. A sok, sűrű változtatásnak is van egy pszichéje. Én az egészséges változtatásról beszélek.
Második életbeli példaként a gyógyulást szeretném felhozni. Míg az első témában úgy érezzük, hogy a változás egy rajtunk álló, a mi döntésünkön álló dolog. Sokan sokáig húzzák, jó esetben egészségromlás nélkül. Viszont eljöhet az ember életében egy olyan szakasz, amikor “kutya” kötelességünk változtatni, máskülönben a betegség örökre rányomja a bélyegét az életünkre (és a környezetünkére is). Szinte népbetegség a rák betegség a mai világban. Hogy mi a rák, a testben olyan elváltozások, amelyek egyértelműen jelzik felénk, hogy “hallo, valami nincs rendben”, “valamit másként kell csinálnod”, “figyelj rám és változtass”!
No mi van ekkor, amikor egy ilyen traumatikus helyzetben kell megtenni a változáshoz szükséges lépéseket?! Akik eddig hagyták, halogatták a dolgokat, hogy jó ez így, majd megoldódik, majd elmúlik, stb. tehát hagyták sodródni magukat a külső tényezőkkel, azok előtt ez most egy nagyon nagy tanulási folyamat, és egyáltalán nem könnyű, elismerem, de igenis lehetséges út! Változtatni úgy, most, ebben a lelkileg és fizikailag fájdalmas helyzetben…. Hogyan? Akarom, de tényleg? Felérem ésszel, hogy az eddigi énnel nem tudok javulást elérni? Tudom, hogy mit kell tennem a változásért? Meg is teszem nap mint nap, és hónapokon át, hogy változtassak?
A rajtunk álló változások definícióját valahogy így írnám le: önmagunk tudatos figyelése és döntése által más szemszögből vizsgálni önmagunkat, új perspektivát találni az életünkben, boldogságot nyújtó pillanatokat, és újra és újra megpróbálni a dolgokat másként csinálva, mindaddig, amíg egy új szokás, életmód, egy új én ki nem alakul. Egy olyan én születéséig, akivel boldogak vagyunk.
A hogyan kérdés talán még ennél is nagyobb téma. Egy világos, bármi oknál fogva is – a korábbi témák: munkahely vagy betegségen kívül sok más is van, ehhez hasonló például egy friss anyuka vagy kisgyerekes anyuka élethelyzete is, amikor minden a baba vagy a gyerekei körül forog, de nem kell, hogy még addig így legyen, míg nagyobbak nem lesznek azoka a gyerekek! – Most van idő ha nem találok minden nap az életemben elégedettségre okot adó dolgot, vagy látom, hogy önmagam nem jó irányba változik (hiába a gyerekek boldogok), akkor változtatni kell. Első körben pedig önmagunk gondolkodásán, hozzáállásán. Ezt úgy tehetjük meg a legkönnyebben, ha önmagunk társául szegődünk és a másik énünk sorra kérdések tesz fel, hogy azt miért úgy csináljuk, hogyan lehetne másként látni a helyzetet, stb. Akár egy munkahelyen toporgunk, akár egy betegségben vagyunk már benne, a kérdésem az, hogy halló, miért is nem változtatsz? Fogd meg magad a hajadnál fogva és húzd ki magad! Másik technika, hogy kívülről vizsgálod magad, és erre meg is lehet kérni egy külsős embert, akitől el kell fogadjuk a meglátását. Nem jelenti azt, hogy neki lesz igaza velünk kapcsolatban, de hallgassuk meg, legyünk nyitottak. Lássuk másként a világot!
Harmadrészt. A változásban sokat segít a környezetváltozás. Utazz el, vonulj el, költözz be egy erre szakosodott program kínálta helyre. Ha az otthoni körülményekben nem tudsz változtatni, akkor menj tovább és állítsd magad konkrétum elé: fizesd be magad valamilyen programra és utazz el! Innentől kezdve minden más kifogás lesz önmagad védelme érdekében. Ilyen az ember, ilyen az ego, tiltakozik, mint egy kisgyerek, te viszont felnőtt vagy, és felelsz önmagadért!
Kérj segítséget, merj segítséget kérni még ma! Ne várj, hogy majd ha meglesz ez az eredményem is, ha majd a kezelések elkezdődnek, ha majd belépünk az új hónapba, ha majd tavaszodni fog kezdeni. NEM, lépj még ma! A változásra való képesség tanulási folyamatában egy nagyon fontos lépés, hogy ne várj! Lépj, cselekedj még ma!
Aki egész életében halogatott, elvolt, nem állította magát a változások elé, azt az élet idővel nagy kihívás elé fogja állítani. Ne várj a betegségig! A betegség is csak egy jel, és ugyan nem halálos ítélet, de a gyógyulás azon múlik, hogy mersz-e és hogy hogyan változtatsz az eddigi életeden. Elvégre miért is élünk itt és most?! Akár hány éves vagy, 20, 40, 60, 80 vagy 100, mindennap találd meg azt, ami boldoggá tesz, ha csak egy percre is! Révedj a szép havas tájba, a karácsonyi fényekbe, relaxálj, mosolyogj, tégy jót magaddal, szánj magadra pár saját percet, meditálj, figyeld magad és hallgass magadra! Senki más nem tudja, hogy nekem mi lenne jó! Az orvos tünetet kezel, te pedig a saját lelked! Az orvosnak ezer betege van még rajtad kívül, és neki az már siker, ha diagnosztizált téged, neked viszont egy diagnózis a trauma helyett legyen egy nagy csengőszó: VÁLTOZTATOK, KÉPES VAGYOK RÁ, FONTOS VAGYOK MAGAMNAK.
Minden változás forrása TE magad vagy, és az önmagad iránti fontosság, önmagad szeretete!
És tudd, mindennap erősíts magadban, hogy “Meg van bennem minden erő és tudás, hogy mindig egyet előre lépjek a változás felé!”
Köszönöm, hogy elolvastad a gondolataim. Véleményed, gondolatod írd meg kommentben.
A változáshoz kívánok neked sok sok belső erőt, valamint kívánom, hogy találj támogatást a napi mantrákban itt a weboldalon.
Szeretettel,
Ági
FreshUp Ági
Ahogy a Hold is állandóan változik, úgy a te energiád is, azonban hiszem, hogy mindenki képes megtalálni az egyensúlyát, amelyben boldogságot, nyugalmat és egyben tettre kész energiát érez. Közel 2000 tartott jógaóra tapasztalatával és YA-RYT 500 órás nemzetközi jógaokatóként vezetem a saját alkotásom, a Fresh Up Zone studiót Bécsben. Fontos szempont számomra a helyes kivitelezés, a rendszeresség és a fejlődés. A hatha alapú óráimon gyakran találkozhatsz anatómiai fókusszal, flow, yin és elemekkel, és kedvelem a fordított és egyensúlyozó testhelyzeteket. Jóga filozófiám …
